Apróvadföldek extenzív művelése

A ragadozómadarak (ölyvek, vércsék, sólymok) táplélékául szolgáló kisemlős-fajok állományainak megerősítésére 150 hektár szántót extenzív (vegyszermentes) módon műveltettünk. Ezeken a szántókon 2005 és 2008 között 100 m széles sávokban tíz különböző terményt vetettünk. A terményeket aszerint választottuk, hogy a kisemlősök számára minél előnyösebbek legyenek. A termények felét minden télen lábon hagytuk, hogy a kisemlősök számára táplálékot és búvóhelyet biztosítsanak.

Ezen tevékenység eredményeképpen a kisemlősök abundanciája (területegységre vonatkoztatott egyedszáma) jelentősen nőtt. Az extenzív és intenzív (vegyszereket nagy mennyiségben használó) szántók kisemlős-állományainak összehasonlítása azt mutatta, hogy az abundancia az extenzív szántókon akár tízszerese is lehet az intenzív szántókon élő állományok abundanciájának. A kisemlősök (rágcsálók) abundanciája akár az 540 egyed/ha értéket is elérhette az extenzíven művelt szántókon. Ezzel párhuzamosan jelentős növekedést figyeltünk meg az extenzív szántókat használó ragadozómadár-fajok egyedszámában.

Erdősítés

Két ok miatt néhány területen erdősítést terveztünk. Erdősítést vettünk tervbe egyrészt olyan szántókon, melyeket a mezőgazdasági használatbavétel előtt valószínűleg erdők borítottak. Ezek főként azok a magasabb, lösszel fedett hátak, melyek ősi árvízi medrek mentén helyezkedtek el. Néhány területen pedig a megmaradó szántókból a rehabilitált mocsarakba jutó vegyszerbemosódás megakadályozására terveztünk erdősítést.

Az erdősítést 2006/2007 telén végeztük megfelelő talajelőkészítést követő makkvetéssel hat terület összesen 80 hektárján. Az elvetett makk nagy részét azonban a területen túlszaporodott vaddisznók 2007 februárjában kitúrták és megették. A maradék makk kihajtott, de a fiatal fácskák a 2007 januártól szeptemberig tartó nagy szárazságban kiszáradtak. Habár két területen kísérleteztünk csemeték ültetésével is, ezek szintén a 2007-es aszály áldozataivá váltak. Sajnálatos módon így minden erdősítési erőfeszítésünk sikertelen maradt. Azokat a területeket, melyeken erdősítést terveztünk, a projekt utolsó évében (2008) visszagyepesítettük.

Ismeretterjesztés a projektről és a gyepek természetvédelméről

Elsősorban a helyi érdekeltek, a természetvédelmi szakemberek és az általános érdeklődők tájékoztatására többféle ismeretterjesztési tevékenységet végeztünk. Kiadtunk egy kétoldalas brosúrát a magyar mellett három nyelven, egy 32 oldalas füzetet és egy 16 oldalas közérthető jelentést, valamint elkészítettük a projekt kétnyelvű honlapját. A helyi lakosok és a természetvédelmi szakemberek számára "nyílt napokat" szerveztünk, melynek során a helyszínen tájékozódhattak a projektről, a tevékenységekről és az együttműködési lehetőségekről. Szerveztünk egy kétnapos tudományos konferenciát, melyen 115 fő vett részt, és egy kisebb műhelytalálkozót egy nagyobb konferencia keretein belül. A projekt végig aktív munkakapcsolatban volt a többi magyar és szomszédos országbeli LIFE-Nature projektekkel és két másik, az Európai Unió által támogatott, biodiverzitással kapcsolatos projekttel. A projekt helyszínén négy nagyméretű információs táblát állítottunk fel, és a projekt tevékenységeit és eredményeit 9 tudományos cikkben, 14 előadásban és 7 poszteren mutattuk be különböző hazai és nemzetközi konferenciákon. Négy hazai konferencián a projektet a szervezők külön felkérésére mutattuk be. Végül pedig, külön tevékenység keretében, két másik hortobágyi LIFE-Nature projekttel együttműködve összeállítottuk a "Irányelvek a pannon gyepek rekonstrukciójához és kezeléséhez" című dokumentumot és az "Egyek-Pusztakócsi mocsarak hosszútávú rehabilitációjának alapterve" című dokumentumot. A projekt ismeretterjesztő kimeneteinek teljes listája és letölthető anyagai a Letöltés oldalon érhetőek el.

Monitoring

A projektben megvalósított élőhely-rekonstrukciók és kezelések hatásainak felmérésére monitoring-rendszert alakítottunk ki. A monitorozott csoportok a virágos növények, rovarok (egyenesszárnyúak, poloskák, pókok, futóbogarak), a madarak és kisemlősök (rágcsálók) voltak. A monitorozást tudományos alapokon végeztük (pl. mintavételi szabályok betartásával), mivel hisszük azt, hogy minden természetvédelmi beavatkozást körültekintően és alaposan dokumentálni és publikálni kell ahhoz, hogy a tapasztalatok a jövőben hasznosulhassanak. A monitoring-tevékenységek eredményei (jelentések, beszámolók, cikkek) a Letöltés oldalon érhetőek el.

Földvásárlás

A leginkább veszélyeztetett három mocsár mellett 55 hektár szántót vásároltunk ökológiai folyosók és pufferzónák kialakítása céljából. A szántókat magántulajdonosoktól vásároltuk piaci árakon és 2008 őszén gyepesítettük vissza. Mocsarak és természetes gyepek között két ökológiai folyosót állítottunk vissza, mely csökkentette a természetes gyepek fragmentációját. A gyep pufferzónák védik a mocsarakat a maradék szántóterületekrők származó vegyszer-bemosódástól a Csattag, a Bőgő és a Kis-Jusztus mocsarak mentén.

Két korábbi libatartó telep környékén összesen 306 ha gyepterületet vásároltunk. E vásárlás célja a gyepeket súlyosan károsító libatartás kiiktatása volt a projekt-területről. A területvásárlás 2005-ben történt és 2006-ra a libák eltűntek a területről. A megvásárolt gyepeket a HNP szarvasmarha- ill. juh-legeltetéssel foglalkozó gazdálkodóknak adja bérbe, és a megindult legeltetés a korábbi libatelepek által lerontott gyepek lassú regenerációját indította el.

Kiviteli és kezelési tervek

A két élőhely-rekonstrukciós tevékenységhez (gyepesítés, erdősítés) megvalósítási és kezelési terveket készítettünk. A tervek tartalmazzák az alkalmazandó módszerek teljes leírását, a helyszínek részletes ismertetését és a tevékenységek időbeli és térbeli ütemezését a rekonstrukciók megvalósításához.