Gyepek kezelése legeltetéssel

Az extenzív legeltetés a hortobágyi gyepek kezelésének optimális, természetvédelmi szempontból előnyben részesítendő módja. Az extenzív legeltetés közepes mértékű zavarást jelent a gyepekben, mely így maximalizálhatja a gyepek növény- és állatfajainak sokféleségét. A gyepek optimális kezelésének biztosítására tervbe vettük a legeltetési rendszer kiterjesztését minimum 700 hektárnyi addig nem vagy nem megfelelő mértékben legelt gyepre. A legeltetési rendszerbe mind természetközeli, mind pedig az újonnan rekonstruált gyepeket terveztünk bevonni. A megvalósítás során 18 gazdálkodóval (magángazdálkodó vagy agrárcég) működtünk együtt egy új legeltetési rendszer kialakításában, mely a gyepek megfelelő természetvédelmi kezelésének problémáját hosszú távra képes lesz megoldani.

A legeltetési rendszert 18 gazdálkodó részvételével alakítottuk ki, melynek során a Hortobágyi Nemzeti Park a bérleti szerződések megújításával vagy új bérleti szerződések hatályba léptetésével biztosítja azt, hogy a területek legeltetése a természetvédelmi prioritásoknak megfelelően történjen. A legeltetési rendszer kiterjesztése várakozásainkat messze meghaladó mértékben teljesült, mivel a projekt végéig mintegy 2600 ha-ra, azaz a mocsárrendszer szinte minden gyepterületére kiterjesztettük azt. Ezen eredmények azért jelentősek, mert a Hortobágy és az Alföld legtöbb területén az állattenyésztés visszaszorulóban van és a gyepek legeltetésének hiánya problémát okoz. A projekt keretében kialakított új legeltetési rendszer hosszú távra biztosítja az egyek-pusztakócsi gyepek optimális természetvédelmi kezelését.

Mocsarak kezelése legeltetéssel

Az egyveretű, homogén nádasok felnyitása érdekében célzott legeltetést végeztünk a Fekete-rét szegélyein. A legeltetés infrastrukturális feltételeit a Fekete-rét délnyugati részén alakítottuk ki (karám, itatókút, pásztorszállás stb.). E területen egy mintegy 180 állatból, vegyesen magyar szürkékből és magyar tarkákból álló gulya járta rendszeresen a Fekete-rét mintegy 250 hektárnyi déli részét. Egy helyi mezőgazdasági cég megvásárolta a Meggyes-lapos déli részénél található állattartó telepet és ezek az állatok járják a Meggyes-lapos mocsárszegélyeit. A projekt keretében továbbá vásároltunk 50 magyar szürkemarhát, melyek a Fekete-rét északi részén, mintegy 60 hektár területen végezték a természetvédelmi kezelést. A magyar szürkék különösen alkalmasak a nádasok legeltetésére, mivel imádják a nád friss hajtásait és szeretnek szügyig gázolni a mocsárban. Ezen akció eredményei látványosak voltak, mivel a szürkemarhák széles bejáratokat hoztak létre a nádasok szegélyében és kiterjedt foltokban taposták-legelték ki a nádat számos belső területen is.

Mocsarak kezelése égetéssel

A nádasok felnyitására a legeltetésen túl égetést is alkalmaztunk. Az égetést a nád augusztus végi - szeptember eleji virágzására időzítettük, amikor a nád növény tápanyagai a föld felett, a virágzatban találhatóak és a amikor az égetés a legnagyobb eséllyel szoríthatja vissza a nádat. Két nedves évben (2005, 2006) sikertelenül próbálkoztunk a zöld nád meggyújtásával, de a különösen száraz, aszályos 2007 szeptemberének elején sikerült - a megfelelő engedélyek birtokában és megfelelő tűzvédelmi biztosítás mellett - 120 hektár nádast leégetnünk. A kezelés eredményeképpen a nád a terület nagy részéről visszahúzódott. Véletlenszerűen kiválasztott pontokon az égetés előtt és után végzett botanikai felmérések eredményei szerint a nád borítása 67%-ról 41%-ra csökkent és 8 új növényfaj jelent meg a felmért négyzetekben az égetést követően.