Az eredmények összegzése

A LIFE-Nature program eredményeképpen a természetes és természetközeli élőhelyek jobb védelmi státuszba kerültek, azaz mind térbeli mennyiségük és összekapcsoltságuk, mind minőségük és hosszútávú fennmaradási esélyeik tekintetében jelentős javulás következett be. Az élőhelytípusok területi arányai jobban megközelítik az ember tájátalakító tevékenysége, a történelem előtti időkre becsült arányokat. Az élőhelyek állapotában bekövetkezett pozitív változások a mocsárrendszer számos védett és fokozottan védett fajának valamint Natura 2000-es fajok állományára is kedvező hatással voltak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a gyeprekonstrukció várakozáson felül sikeres volt. A monitoring adatai szerint a rekonstruált gyepek fajkészlete a rekonstrukció célját jelentő élőhelyek (természetes szikes és löszpusztagyepek) irányába haladt és a szikesek esetében mindössze három év alatt el is érte azt. A gyepek fragmentáltsága jelentősen csökkent mivel újraépültek a mocsarak és gyepek közötti térbeli kapcsolatok. A mocsarak mentén két ökológiai folyosó és számos pufferzóna került kialakításra, mely a környező szántóföldekről származó vegyszerterhelés eltűnéséhez vagy csökkenéséhez vezetett.

Az emberi zavarás a legtöbb területen minimálisra csökkent. A gyepeket közvetlenül károsító hatások (pl. libatartás) megszűntek és a legeltetést mint optimális gyepkezelési módot kiterjesztettük a gyepek túlnyomó többségére. A homogén nádasokat felnyitni célzó kezelések (legeltetés, égetés) sikeresek voltak és az élőhelyek sokfélesége jelentősen nőtt a legnagyobb mocsárban, a Fekete-réten.

Folytatás a LIFE-programot követően

Minden természetvédelmi beavatkozás kulcsa a jövőbeli fenntarthatóság, melynek eléréséhez elengedhetetlen a helyi érdekelt felek, főként a gazdálkodók bevonása és közvetlenül érdekeltté tétele a természetvédelmi rekonstrukciók és kezelések fenntartásában. A LIFE-programban rekonstruált és kezelt gyepek fenntartásában legfontosabb tevékenység a legeltetés, mely a hortobágyi gyepek kezelésének optimális módja. Ennek elérése érdekében számos gazdálkodót bevontunk az új, kiterjesztett legeltetési rendszerbe. A gazdálkodóknak kedvező bérleti szerződések és egyéb kedvezmények (pl. agrár-környezetvédelmi programokhoz benyújtott pályázataik támogatása) biztosításával elértük, hogy több vállalkozó is jelentős forrásokat fektetett legelő állatállománya és legeltetési infrastruktúrája fejlesztése érdekében. Ezen erőfeszítések eredményeképpen a gazdálkodók anyagilag is érdekeltté váltak a legeltetési rendszer fenntartásában és végső soron a természetvédelmi kezelés optimális módjának hosszútávú biztosításában.

A monitoring folytatása

Az élőhelyrekonstrukciós és kezelési tevékenységek hatásának további vizsgálatára folytatjuk és kiterjesztjük a LIFE-programban kialakított monitoring-rendszert. A projekt partnere, Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereivel együttműködésben folytatja a LIFE-program által az egyek-pusztakócsi mocsarakban elindított kedvező változások vizsgálatát az Országos Tudományos Kutatási Alap kutatási pályázatának támogatásával. A kutatás a rekonstrukciót követő kezelések (kaszálás, legeltetés) hatását vizsgálja terepi kísérletek alkalmazásával, és a közösségek szerveződéséről alkotott alapvető ökológiai elméleteket teszteli a táj léptékén.