A PROJEKT DIÓHÉJBAN
Cím: Gyepterületek rekonstrukciója és mocsarak védelme Egyek-Pusztakócson
Résztvevők: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Kedvezményezett)
Debreceni Egyetem (Partner)
Időtartam: 2004. szeptember 1. - 2008. december 31.
Költségvetés: 1 040 000 EURO, Európai Bizottság társfinanszírozása: 67%
Célok:
- két Natura 2000-es kiemelt élőhelytípus helyreállítása 750 hektár korábbi szántóterületen (a jelenlegi legnagyobb kiterjedésű gyeprekonstrukció Európában);
- gyepterületek és mocsarak kezelése legeltetéssel (2500 ha), kaszálással (400 ha) és égetéses kezeléssel (120 ha) az élőhelyi sokféleség növelése érdekében;
- az emberi zavarás csökkentése, a táj természetességének növelése
Kulcsszavak: gyeptelepítés, gyeprekonstrukció, ökológiai folyosók, pufferzónák, élőhelykezelés, legeltetés, égetéses kezelés, élőhelyi sokféleség, helyi érdekelt felek bevonása
További információ : Lengyel Szabolcs projektvezető, szabolcslengyel at yahoo.com
A PROJEKT TÖRTÉNETE
A LIFE-Nature projekt tervezése
2002 és 2003
Az Egyek-Pusztakócs LIFE-Nature projekt tervezése a gyeprekonstrukciók, erdőtelepítések, legeltetés, égetéses kezelés és extenzív szántóművelés eredeti terveinek elkészítésével.
Alapállapotfelmérés
2004 április-szeptember
A 2004. évi vegetációs periódusban alapállapotfelmérést végeztünk a mocsárrendszer egyik átlagos természetességű és tájhasználatú részén a főbb szárazföldi élőhelytípusok fajlistájának összeállítása és a fajok mennyiségi viszonyainak felmérése érdekében. A vizsgálat helyszíne egy 3x2 km-es, kb. 1500 ha-os terület volt a mocsárrendszer északnyugati részén, ahol minden főbb élőhelytípus előfordul és ahonnan részletes élőhelytérkép állt rendelkezésre. A vizsgálat alatt 472 fajt mutattunk ki, melynek nagy része ízeltlábú (210 faj) és virágos növény (196) volt. Az ízeltlábúakon belül a pókok voltak a legfajgazdagabbak, melyeket a futóbogarak, a poloskák, kabócák, majd az egyenesszárnyúak követtek. A madarak fajszáma szintén magas (66) volt. A fajgazdagságot erőteljesen befolyásolta az élőhelyfoltok természetes heterogenitása, mozaikossága.
A projekt kezdete
2004. szeptember 1.
A projekt hivatalos kezdési időpontja. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójának döntése értelmében a projekt megvalósítását dr. Lengyel Szabolcs felelős projektvezetőként, Lontay László pedig projekt-koordinátorként végzi.
A konkrét tevékenységek tervezése
2004 október
A tevékenységek konkrét tervezése megkezdődik. Ez a HNP szakembereinek számos egyeztetésével és külső szakértők bevonásával folyik, melynek során meghatározásra kerülnek a konkrét akciók helyszínei és időzítése.
Az eredeti tervek módosítása
2004 november
Több ok miatt szükségessé válik az eredeti tervek módosítása és kiterjesztése. A fő okok gazdasági-társadalmi jellegűek, mivel a terveknek a helyi érdekeltekkel történő egyeztetése során a HNP figyelembe kívánja venni az ő érdekeiket, szempontjaikat is. A Nagyiváni Mezőgazdasági Kft.-vel például megállapodtunk, hogy a gyeprekonstrukcióra kiszemelt néhány területet meghagyunk szántóterületnek, cserébe viszont a Kft. közel kétszer annyi szántóról lemond, melynek következtében a gyepesíthető szántók területek jelentősen nő. Az ehhez hasonló változtatásokat megvalósítási és kezelési tervekben foglaljuk össze 2004 decembere és 2005 január között.
A kezelési terv első változata
2005. január 25.
Elkészül a kezelési terv első változata, melyet írásban számos szakember véleményez. Ezen vélemények 2005. február elején több megbeszélésen megvitatásra, illetve a megbeszélések alapján beépítésre kerülnek a tervbe.
Első műhelytalálkozó: LIFE-Nature program ismertető a helyi érdekelt feleknek
2005. február 24.
Egyek településen, gazdagyűlés keretében kerül bemutatásra a négy éves projekt a gazdálkodóknak, ismertetve velük a főbb akciókat, az őket érintő változásokat és az együttműködési lehetőségeket.
Az élőhelyrekonstrukció alapdokumentuma
2005. március
Ekkor kerül sor a geoinformatikai rendszeren (GIS) alapuló tervezésre, melynek során konkrét területegységek, helyrajzi számok, elvégzendő talajelőkészítések, bevetendő magmennyiségek stb. is meghatározásra kerülnek. Március elejére készül el a tervnek a HNP szakembereivel és az érintett felekkel egyeztetett változata. Ezt követően a projekt tanácsadó testülete és több, HNP-n kívüli szakember véleményezi a tervet, mely vélemények szintén beépítésre kerülnek.
A projekt bemutatása a gömörszőlősi műhelytalálkozón
2005. március 16.
LIFE-Nature projektünk első bemutatása nemzetközi közönség előtt Gömörszőlősön, az "Introducing the Principles of Sustainability into the Restoration and Management of Natura 2000 Sites" elnevezésű műhelytalálkozó keretében.
Román delegáció látogatóban
2005. március 17-19.
Nemzetközi együttműködés keretében Romániából (Temesvár) láttunk vendégeket az ott folyó "Satchinez" LIFE-Nature projekt munkatársai személyében, mely három nap során megismertettük velük programunkat és kilátogattunk a főbb helyszínekre.
Elkészül a honlap
2005. március 31.
Ettől a dátumtól kezdve elérhető a projekt angol és magyar nyelvű honlapja.
Monitoring munkálatok 2005-ben
2005. április-szeptember
Ebben az időszakban történnek meg az alapállapot-felmérés eredményei alapján meghatározott élőlény csoportok első éves felmérései azokon a területeken, melyeken 2005 őszén zajlik a rekonstrukció. A monitoring munkálatok célzottan a gyeprekonstrukcióra, a legeltetések és égetéses kezelésekre irányulnak. Az ízeltlábú csoportok felmérését a fenti időszakban három hetente, míg a növényzet és a madarak felmérését két időpontban végezzük el.
Nemzetközi konferencia Túrkevén
2005. április 16.
LIFE-Nature projektünk bemutatásra kerül Túrkevén, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által szervezett, "A természetvédelmi motivációjú élőhelyvédelmi, élőhely kezelési tevékenységek tapasztalatai" ("Experience from conservation-motivated habitat protection and management activities") című nemzetközi konferencián.
Fűmag-aratás
2005. május-június
Az idén őszre ütemezett visszagyepesítési munkálatokhoz szükséges fűmagmennyiség (4,8 tonna) nagy részét a környező, megfelelő állapotú gyepterületeken történő aratással szerezzük be. Ezáltal nemcsak a magbeszerzés költségeit csökkentjük jelentősen, hanem biztosítjuk azt is, hogy az elvetésre kerülő mag bizonyítottan hortobágyi eredetű, azaz génállományát tekintve azonos a Hortobágy térségében honos változatokkal. Csírázóképes magvakat aratni csak igen rövid időszakban lehet (1-2 nap), így az egész Hortobágy térségében megfigyelőhálózatot alakítottunk ki a magérés folyamatának nyomonkövetésére és az aratás szükség esetén azonnali megindítása érdekében. Összesen mintegy négy helyszínen (három löszgyep-foltban és egy szikes gyepen) arattunk. Az aratott magokat Karcagon rostálással tisztítottuk és válogattuk szét fajokra. A rostálást követően mintegy 2,8 tonna mag (veresnadrág-csenkesz, barázdált csenkesz) állt rendelkezésre a magkeverékek elkészítéséhez. A fennmaradó magmennyiséget (2 tonna keskenylevelű perje és magyar rozsnok mag) kereskedelmi forrásokból szereztük be.
Információs táblák kihelyezése
2005. május 31.
A projekt terület négy különböző részére kerülnek kihelyezésre a nagyméretű információs táblák, melyek a következők: (tovább) 1. a projekt terület nyugati részén, a Nyugati Fogadó mellett, 2. a projekt terület nyugati részén, a bicikliút kezdeténél, 3. a projektterület déli részén, Kócsújfalu mellett a buszmegállóval szemben, és 4. a projektterület keleti részén, a Meggyes-csárda múzeum felé vezető Sóútnál.
Végleges terv
2005. június
A gyeprekonstrukciós kezelési és kivitelezési terv végleges formájának elkészítése. A tervet véleményezte a projekt tanácsadó testülete és több, HNP-n kívüli szakember. A végső változatot a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a pályázat keretében tervezett élőhelyrekonstrukció alapdokumentumaként fogadja el.
A villongói libatelepek környékén található földterületek felvásárlása
2005. augusztus 31.
2004 szeptemberétől három lépcsőben zajlik a Villongó területen lévő két libatartó telep földterületeinek felvásárlása, mely ez év augusztus 31-én fejeződik be. Összesen 313 hektár területet vásároltunk, ezen kívül még 75 hektár föld időközben a HNP tulajdonába került. A libatartás erősen degradálta a gyepeket, egyrészt a libák legelésével, másrészt a taposásával, harmadrészt pedig az ürülékével. A gyepterületek regenerációját elősegítve a nagyobb telep körzetében megindul a birkákkal való legeltetés, a kisebb telep környezete viszont üresen marad, utat engedve a növényzet természetes regenerációjának.
Az első szakmai részjelentés megírása
2005. augusztus 31.
Az első szakmai részjelentés (Progress Report 1) megírása, melyben a projekt kezdete, 2004. szeptember 1. óta 2005. augusztus 31-ig elvégzett feladatokat foglaljuk össze és ismertetjük azokat a kihívásokat, melyekkel a megvalósítás első évében találkoztunk.
A gyeprekontrukcióhoz használt magkeverékek előállítása
2005. szeptember
Az aratott ill. a kereskedelmi forrásból beszerzett magok tisztítását és megfelelő tárolását követően kétféle magkeveréket állítottunk elő. A löszös jellegű területekre tervezett magkeverék a következő: barázdált csenkesz (Festuca rupicola): 50%, keskenylevelű perje (Poa angustifolia): 25%, magyar/árva rozsnok (Bromus inermis): 25%. A szikes jellegű területeken alkalmazott magkeverék 67% veresnadrág csenkeszt (Festuca pseudovina) és 33% magyar rozsnokot tartalmazott. A hatalmas mennyiségű (majdnem 5 tonna) fűmag bekeveréséhez önkéntesek segítségét is igénybe vettük.
Első éves gyeprekonstrukciók
2005. október
A hónap elején történnek meg az első éves visszagyepesítések a következő megoszlásban: 51 hektár (ha) területen löszgyep, 127 ha területen szikespuszta-gyep kerül rekonstrukcióra. Ekkor főként a projekt-terület DNy-i részén elhelyezkedő szántók visszagyepesítésére kerül sor, melynek legfőbb oka, hogy a HNP-nek a terület bérlőjével, a Nagyiváni Tsz. Kft.-vel kötött tízéves bérleti szerződése 2004. december 31-én járt le. (tovább) A löszgyepek rekonstrukciójának nagy részét az első évre időzítettük (kivéve, ahol a 2008-ban lejáró bérleti szerződések ezt nem tették lehetővé), mert a löszgyepek telepítése több buktatóval járhat és az esetleges problémák kiküszöbölése érdekében minél hamarabb kell végrehajtani ezt a feladatot. A gyeprekonstrukció során az első lépcsőben talajelőkészítés történt (gabona után két, lucerna után egy sor nehéztárcsázás, simítózás, vetőágykészítés kombinátorral, vetés előtti tömörítés, rögtörés gyűrűs hengerrel), melyet a vetés (20 kg/ha mennyiségben), majd az elvetett magvak betakarása (boronával) követett. Az alábbi képek a gyeprekonstrukciós módszereket és kivitelezést szemléltetik. (Képek 02)
A projekt brosúra megjelenése
2005. október 25.
A mai napon kerül ki a nyomdából a projekt brosúrájának magyar nyelvű változata 3000 példányban. A terjesztés több úton is megindul, a kiadvány elérhető a HNP-nél és a projekt honlapján.
A hosszútávú rehabilitáció Alaptervének elkészítése
2005. december
A projekt tanácsadó testületének javaslatára elkészítettük az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer táj-szintű hosszútávú rehabilitációjának Alaptervét. Az Alapterv több szerző korábbi munkáinak szintézisével összefoglalja a rehabilitáció és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi kezelés elveit, céljait, módjait és eszközeit. Központi eleme egy potenciális élőhelytérkép, mely a történelmi idők előtti állapotokat próbálja rekonstruálni, mely a mocsárrendszer számos részterületén segíthet a rehabilitáció és a kezelés célállapotának meghatározásában.
A legeltetési tevékenységek infrastruktúrájának előkészítése
2006. február-március
A projektben tervezett legeltetési tevékenységek konkrét tervezése során több megbeszélést és helyszíni bejárást tartottunk a szürkemarha-tartáshoz szükséges infrastruktúra tervezése és kiépítése tárgyában. Az egyeztetések eredményeképpen meghatároztuk a legeltetés főbb helyszíneit, a felépítendő karám, villanypásztor, itatókút, gulyásszállás és egyéb létesítmények helyét és műszaki specifikációit, és lefolytattuk a beszerzéshez és építéshez szükséges eljárásokat (pl. engedélyek beszerzése). A tervezés során különös tekintettel voltunk a környezetbarát megoldások (pl. napelemes áramfejlesztő és tároló rendszer, megfelelő hulladékkezelés stb.) alkalmazására. A legeltetés központjaként a Fekete-rétet dél-nyugatról határoló, 11 éve lucernából spontán visszagyepesedett, 2 km hosszú és 200-300 m széles löszhátat határoztunk meg, melyet a régebbi leírások és megmaradt tárgyi emlékek (pl. gémeskút-maradványok) szerint évtizedekkel ezelőtt legelőként hasznosítottak.
Folytatódnak a felmérések a 2006-os esztendőben
2006. április-szeptember
Az előző évhez hasonlóan idén is folytatódnak a monitoring munkálatok a már ismertetett élőlény csoportokra. Tavasszal a 2005-ben visszagyepesített területekre és a 2006-tól legelt területekre összesen mintegy 40 db 5´5 m nagyságú állandó mintavételi kvadrátot helyeztünk ki, melyekben a rekonstrukció ill. a legeltetés hatásait vizsgáljuk. A tavaszi és kora nyári tapasztalatok azt mutatják, hogy a visszagyepesített területeken óriási tömegű gyomnövényzet alakult ki. A további gyomosodás megállítása érdekében a gyommagvak érése előtt tisztító kaszálás ill. szükség esetén szárzúzás kivitelezésére tettünk javaslatot.
Karám, gulyásszállás és egyéb építmények és berendezések elhelyezése a Fekete réten
2006. április
A projektben magyar szürkemarhákkal történő legeltetést terveztünk a gyepterületek optimális kezelése és a homogén nádasok felnyitása érdekében. (tovább) A legeltetéshez szükséges infrastruktúrát 2006 tavaszán építjük ki. Márciusban készült el a 2 ha területű, napelemes generátorral és villanypásztorral ellátott karám. Ugyancsak márciusban került sor az itatókút fúrására. A gulyásszállásként funkcionáló, szállítható konténer, mely január-februárban készült Debrecenben,és a hozzá tartozó építmények és berendezések építése és a területre kiszállítása április elején zajlik. Április végére a terület készen áll a gulya fogadására. (Képek 03)
Szürkemarha legelőállat-állomány vásárlása
2006. június
A program keretében 50 magyar szürke szarvasmarhát vásárolunk a projektben tervezett, legeltetéssel kapcsolatos akciók kivitelezése érdekében. A megvásárolt marhák a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. 130 állatával együtt a hónap elejétől legelnek a kijelölt, mintegy 250 hektáros területen. A legeltetés természetvédelmi céljai a legeltetés egyenletes térbeli elosztása, a rekonstruált gyepek megfelelő kezelése, a szikes gyepekre jellemző növényeknek a környező területekről történő "behordása" és a mocsárszélek legeltetése a beállt, homogén nádasok felnyitása érdekében.
Kaszálás a gyepterületeken
2006. június
A 2005-ben visszagyepesített területek tisztítókaszálása ez év júniusának közepén és végén történik meg, melynek legfőbb célja a gyomok irtása. (tovább) Az alábbi képek a kaszálás néhány mozzanatát örökítik meg. (Képek 04) A kaszálást követően megállapítottuk, hogy a gyomnövényzet jótékony takarásában a vetett fűfajok nagy része kicsírázott és itt-ott már összefüggő gyepszőnyeget képezett.
Bizottsági ellenőrzés
2006. június 23.
LIFE-programunk előre egyeztetett bizottsági ellenőrzésen esett át. Az ellenőrzés során az Európai Bizottságot Sylvie Ludain, míg a külső monitoringot ellátó Astrale-t Jan Sliva képviselte. Az ellenőrzés során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán, Debrecenben áttekintettük a program eddigi működését és megvitattuk a hátralevő feladatokat, valamint a hortobágyi helyszíneken mutattuk be főbb eredményeinket és a tapasztalt nehézségeket.
Legeltetés vegyes szarvasmarha-gulyával
2006. július
Az áprilisban kialakított legeltetési helyszínen a tervezettnél nagyobb (180 jószág) gulya hat héten keresztül járja a Fekete-rét széleit és a környező gyepeket. Ezt követően, a hónap közepétől a gulya nagyobb része (130 jószág) más területekre áthelyezésre kerül, és a projektben vásárolt 50 szürkemarha a környékbeli (többnyire egyeki) gazdák állataiból, főként magyar tarka marhákból álló vegyes gulya részeként járja a területet (Képek 07).
Vadföldek művelésének kezdete
2006. augusztus
A terült bérlőjével folytatott egyeztetéseket követően a projekt-terület keleti, Meggyes-erdővel érintkező részén 100 m-es sávokban összesen 155 hektáros területen extenzíven művelt vadföldeket alakítottunk ki. (tovább) Az akció elsődleges célja a terület kisemlős (cickány, pocok és egér stb.) állományainak megerősítése, ezáltal elősegítve a ragadozó madarak megtelepedését a térségben. Szintén cél az utóbbi évtizedekben drasztikus mértékben lecsökkent fogoly állományának megerősítése. A kisparcellás, vegyszer- és zavarásmentes vadföldek egyrészt búvó- és fészkelőhelyet, másrészt táplálékforrást nyújtanak a fajnak. (Képek 05)
Részvétel az 1. Európai Természetvédelmi Biológiai Konferencián Egerben
2006. augusztus 22-26.
Angol nyelvű előadás keretében számoltunk be arról, miként befolyásolja az egyes élőhelyek mozaikossága és típusa a füves területek biológiai sokféleségét, és hogyan segíti elő a LIFE-projekt a mozaikosság fenntartását. Az előadás a következő címet viselte: "Habitat mosaic structure and patch characteristics influence biodiversity in an alkali wet-dry grassland gradient in E Hungary".
7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest
2006. szeptember 4-6.
A 7. Magyar Ökológus Kongresszus keretében "Az élőhelyi és tájszintű heterogenitás szerepe a biológiai sokféleség fenntartásában egy hortobágyi élőhelykomplexum példáján" címmel mutattunk be posztert. A munka a poszterversenyben második helyezést ért el.
Második éves gyeprekonstrukciók
2006. október
A múlt évhez hasonlóan idén is a hónap elején történnek a visszagyepesítési munkálatok a már ismertetett módszerekkel elsősorban a projekt terület DK-i részén, melynek nagy részét a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. bérli. (tovább) Leginkább szikespuszta-gyepek rekonstrukciója zajlik mintegy 220 hektár területen, a löszpuszta-gyepek rekonstrukciója csekély hányadát képezi a visszagyepesítéseknek (18 hektár). Az alábbi képek a visszagyepesítések első évének eredményeit szemléltetik mind a szikespuszta-gyepek, mind a löszpusztagyepek esetében. (Képek 06)
Téli búza vetése a vadföldeken
2006. október
Folytatódik a vadföldek extenzív művelése, ezúttal 36 hektáros területen téli búza vetése történik.
Első nyílt nap
2006. október 21. és 28.
Október 21-én és 28-án történik meg az első nyílt nap szervezése a helyi gazdálkodókkal, akiknek bemutatásra kerül a LIFE-projekt, illetve a tervezett és kivitelezésre került tevékenységek. Külön hangsúlyt kapott az együttműködési lehetőségek megtárgyalása és sok szó esett arról, hogy a HNPI hogyan segíthet a gazdálkodóknak az agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési pályázatokon sikeres programok tervezésében és kivitelezésében.
Magyar Biológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlése, Budapest
2006. november 9-10.
Részt vettünk a Magyar Biológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlésén Budapesten, ahol a tájszintű biológiai sokféleség megőrzéséről tartottunk előadást az egyek-pusztakócsi mocsarak területén folyó LIFE-program kapcsán.
Természetvédelmi konferencia Túrkevén
2006. november 23-25.
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület által szervezett "Növényfajok és társulások érdekében végzett természetvédelmi beavatkozások Magyarországon" c. természetvédelmi szemináriumon , Túrkevén került bemutatásra a projekt legfontosabb tevékenysége, a gyeprekonstrukció. Az előadást sok kérdés, élénk vita és számos hozzászólás követte.
IV. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, műhelytalálkozó, Tokaj
2007. március 29.-31.
Március 29. és 31. között a IV. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia-műhelytalálkozó elnevezéssel rendeztük meg Tokajban a LIFE-projekt keretében tervezett tudományos műhely-találkozót. A műhelytalálkozó, melyen 90 szakember és számos további érdeklődő vett részt, központi témája hazai gyepterületeink védelme volt a kutatás, a természetvédelmi rekonstrukció és kezelés, valamint a gazdálkodás szempontjából. A munka három szekcióban folyt: (1) gyepgazdálkodás, agrár-környezetvédelem, tájhasznosítás; (2) füves területek rekonstrukciója és természetvédelmi kezelése; (3) a gyepterületek szerepe a Natura 2000 területek ill. fajok védelmében. A konferencián két tudományos előadással és egy tájtörténeti poszterrel is bemutatásra került házigazdaként szereplő LIFE-projektünk és annak legfontosabb eredményei.
Monitoring munkálatok a 2007-es esztendőben
2007. április-szeptember
Az alapállapot-felmérés óta ez a harmadik év, amikor a célzott élőlénycsoportok egységes módszerekkel történő botanikai és zoológiai felmérése zajlik. A projekt-tevékenységek ütemezése azt eredményezte, hogy a monitoring-feladatok növekedése (pl. újonnan bevont területek) ebben az évben a legnagyobb. A vizsgálatok ráadásul ebben az évben kiegészülnek a kisemlősök állományának felmérésével a az extenzíven művelt vadföldeken, valamint talajtani vizsgálattal a gyeprekonstrukciók területén.
Megindul a kisebb volt libatartó telep környezetében a legeltetés
2007. március
2005 nyarától a Villongói területen levő kisebb libatartó telep környezetében lévő, azelőtt libalegelt területek üresen álltak. Ez év tavaszától azonban - részben a projekt ismeretterjesztő tevékenységének eredményeként - egy szarvasmarhákkal foglalkozó gazdálkodó veszi meg a telephelyet és 100 magyar tarka marhával legeltetni kezdi a területet.
Újabb területek bevonása a legeltetési rendszerbe
2007. április
A helyi gazdálkodókkal kialakított hatékony együttműködés lehetővé tette, hogy a legeltetéses természetvédelmi kezelést az eredeti tervekben szereplőnél jóval nagyobb területekre terjesszük ki. A Fekete-rét délnyugati részén kialakított legelőterületen (250 ha) az év teljes egészében helyi, főleg egyeki gazdálkodók tulajdonában levő állatállomány, összesen mintegy 180 magyar szürke és magyar tarka marhából álló gulya legel. A projekt szürkemarhái a Fekete-rét északi részén kialakított 40 hektáros, azelőtt bivallyal "előkezelt" területen legelnek egész évben. A Meggyes-lapos déli részén és a 2005-ben gyepesített területeken, összesen mintegy 150 hektáron a projekttel szorosan együttműködő Nagyiváni Tsz. Kft. által újonnan beszerzett 70 állatot számláló magyar tarka-gulya legel. A projektterület északi részén, a Csattag-lapost keleti, északi és nyugati irányból határoló területen pedig két gazdálkodó és számos egyeki gazda szarvasmarhái legelnek három gulyában, összesen mintegy 400 hektáros területen. A gazdálkodók bevonása a projekt egyik legfontosabb eredménye. A kialakított legeltetési rendszer a tervekben szereplő terület kétszeresén biztosítja a gyepek megfelelő természetvédelmi kezelését, jóval a projekt végét követően is.
Tavaszi vetés: a vadföldek művelése a teljes tervezett területen
2007. május
A 2006 őszén kijelölt területeken, a meghatározott vetésrend szerint történt 155 ha szántón apróvadföld művelése extenzív módon (vegyszerhasználat nélkül, csak mechanikai gyomirtással stb.). Az ősszel és tavasszal vetett termények megoszlása: 40 ha téli búza, 26 ha lucerna, 15 ha cirok, 15 ha köles, 13 ha tavaszi árpa, 46 ha kukorica.
Kaszálás és szárzúzás az új gyepterületek jelentős részénél
2007. június
A 2005-ös évben visszagyepesített területek kis részén, kísérleti jelleggel marha- és birkalegeltetés folyik. A legeltetés révén a környező, jó állapotban levő gyepek növényfajai könnyebben telepedhetnek meg a visszagyepesített szántókon. A legeltetés mellett több esetben kaszálást illetve szárzúzást alkalmazunk az elburjánzó gyomnövények kiirtása érdekében. A 2006-os évben létesített gyepek esetében egy kis kiterjedésű kontroll gyep kivételével mindenhol szárzúzást és kaszálást alkalmazunk.
Angol és német nyelvű brosúra kiadása
2007. június 7.
Június 7-én kerül kiadásra angol és német nyelven a projektről készült brosúra 3000-3000 példányban, melyet ezt követően számos helyet terjeszteni kezdtünk (műhelytalálkozók, konferenciák stb.).
Második nyílt nap
2007. június 7-8.
Június 7-én és 8-án Górés-tanyán szerveztük meg a második nyílt napot 40 meghívott vendéggel, egyrészt a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak, másrészt pedig más nemzeti park igazgatóságok szakembereinek, harmadrészt helyi érdekeltek (gazdálkodók ill. a projekt kivitelezésében közreműködő alvállalkozók) részvételével.
Prezentációnk Dél-Afrikában
2007. július 1-5.
A dél-afrikai Port Elizabethben tartott nemzetközi konzervációbiológiai konferencián poszteren mutattuk be a gyeprekonstrukció vártnál gyorsabb pozitív hatásait.
Visszagyepesítések harmadik éve
2007. szeptember
A harmadik évben a visszagyepesítések valamivel korábban, a hónap végén zajlanak ismételten a terület DK-i felében. (tovább) Ezúttal kizárólag szikespuszta-gyepek rekonstrukciója zajlik 65 hektár területen. Az alábbi kép 2005-ben visszagyepesített területet szemléltet 2007 nyarán. (Képek 08)
Nádégetés
2007. szeptember 3.
A 2005-ös és a 2006-os évek kedvezőtlen időjárási körülményei nem tették lehetővé a nádégetést a projekt területen. Az idei száraz, meleg nyárnak köszönhetően szeptember 3-án, mintegy 110 hektáros területen végeztük nádégetést Fekete-rét déli oldalán. (tovább) A nagyobb biztonság érdekében a fából épített létesítmények (pallók, megfigyelő tornyok stb.) és a szürkemarhákkal legeltetett terület körül 50 méter széles nádmentes biztonsági zónákat hoztunk létre. Az égetéses kezelés elsődleges célja a homogén nádasok felnyitása, mely a legeltetéssel karöltve elősegítheti a mozaikosabb élőhelyszerkezet kialakulását, több növény- és állatfaj megtelepedését, mindezek által növelve a mocsarak sokféleségét. (Képek 09)
A második szakmai részjelentés
2008. február 29.
A második szakmai részjelentés (Progress Report 2) megírása, melyben a projekt kezdete, 2004. szeptember 1.től 2007. december 31-ig elvégzett feladatokat foglaljuk össze.
Monitoring munkálatok a projekt utolsó évében
2008. április-szeptember
A projekt utolsó évében tovább zajlanak a monitoring munkálatok. A vizsgálatok idén kiegészülnek magbank-vizsgálatokkal a növénytermesztés megszűnésekor a szántókon talált magkészlet felmérésére, mely a korábbi évek tapasztalatai szerint jelentősen befolyásolja a beinduló ökológiai folyamatokat. A Hortobágyi Nemzeti Park egyéb területein pedig referencia-gyepeket jelöltünk ki, melyeket a különböző korú visszagyepesített területekkel hasonlítunk össze. E munkákkal azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a visszagyepesítés általunk alkalmazott módszere mennyire gyorsítja fel a fajgazdag gyepek kialakulásához vezető természetes folyamatokat (szukcessziót).
Kaszálás a gyeprekonstrukciók harmadik évében
2008. június
A korán bekövetkezett kitavaszodás miatt a gyomok virágzása és magérlelése is korábban történt idén, így a kaszálásokat az elmúlt évekhez képest korábban, június 15. előtt kellett elvégezni. Az első éves visszagyepesített területek esetében ismét több helyen szárzúzást kellett alkalmazni.
Változás a projekt koordinálásában
2008. július 1.
Lontay László projekt-koordinátor július 1-től az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságán dolgozik, így a projekt koordinálásának hátralevő feladatait megosztja Nagy Gergő Gáborral, aki július 1-től dolgozik a HNP-ben. Sok sikert kívánunk Lászlónak és Gergőnek!
A projekt vége
2008. december 31.
A projekt hivatalos befejezési dátuma. :( Dolgozunk a zárójelentésen. |
